A Zsennyei Műhely célkitűzése 1978 óta töretlen. Lehetőséget teremt, hogy a legkülönbözőbb háttérrel érkező tervezők és kreatívok eszmét cseréljenek a szakma helyzetéről, múltjáról és jelenéről, a formatervezés/ design társadalmi-kultúrális szerepéről. Célunk, hogy Zsennye olyan kölcsönös tudásmegosztáson alapuló találkozóhellyé váljon, ahol a design (formatervezés, iparművészet, vizuális művészetek, digitális művészetek) szakma képviselői megoszthatják egymással a tapasztalataikat, szakmai élményeiket.
Az utóbbi időben hagyománnyá vált, hogy minden évben egy tematika köré épülnek a workshopok, melyeket a résztvevők különböző szekciókban dolgoznak fel, egy a témában járatos szakcióvezető koordinálásával. Az idei workshop folytatta a műhely hagyományait és új ávlatokat nyit az esemény jövője felé.
Napjainkban a közösségi média, a mesterséges intelligencia, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságot létrehozó és felhasználó eszközök terjedésével alapvető változásokon megy keresztül a világunk. Megváltozik a valóság-érzékelésünk. Az események, hírek feldolgozása és terjesztése többé már nem erre szakosodott ügynökségek és intézmények privilégiuma, hanem közösségi tevékenység. Fokozatosan háttérbe szorulnak a klasszikus kommunikációs eszközök és módszerek.
Ezzel párhuzamosan terjedőben vannak a valóság és a fikció határán mozgó élmények: a virtuális valóság lehetőséget biztosít fiktív élmények valószerű megélésére. A kiterjesztett valóság segítségével kiegészíthetjük a valóság percepcióját generált digitális elemekkel. Mindezek új lehetőségeket nyitnak az élet minden területén: a hétköznapokban és az iparban egyaránt. Mire használjuk fel az új lehetőségeket? Milyen etikai kérdések merülnek fel az új technológiák kapcsán? Milyen hatással lesznek társadalmunkra a fent felsorolt változások? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a 2017. évi Zsennyei Műhely keretei közt.
Előadások
A workshop első felében inspiráló előadások segítették a ráhangolódást a témára. Minden előadó gyakorlott, nemzetközi tapsztalattal rendelkező profi designer, design történész, vagy design manager volt. Az előadások mind a központi témá köré épültek, és azt boncolgatták különböző aspektusokból.
Külön öröm számunkra, hogy a három legismertebb magyar formatervező ügynökség, a Co&Co Designcommunication, a Maform és a Flying Objects is képviseltette magát az eseményen, és megosztotta gondolatait a téma kapcsán a résztvevőkkel.
Előadóink
Zalavári József
designer, egyetemi docens
AMI Sopron
Major Zoltán
designer
BMW
Csire Géza
CEO, designer
maform
Húnfalvi András
CEO, designer
Flying Objects
Gorka-Focht Máté
design manager
Co&Co Designcommunication
Tóth Fruzsina
design manager
maform
Szekciómunka
Az előadások és beszélgetések mellett az idei workshop gerincét, az elmúlt évekhez hasonlóan, a szekciómunka adta. Ennek keretében idén három szekcióba rendeződve dolgoztak a workshop résztvevői. A három csapat:
1. Spekulatív valóság
Szekcióvezető: Ferenczi Bálint, interakció designer. A MITO vezető tervezője. A legutóbbi amerikai elnökválasztás és a Brexit mutatta meg végérvényesen azt a jelenséget, amikor az online térben felerősített poszt- és alternatív valóság az „igazi” valóság részévé vált. Rá lehet fogni, hogy ez klasszikus politikai propaganda ami mindig is volt és mindig is lesz; ám ez a szemünk előtt, a saját online terünkben történt, nem pedig tekintélyes sajtótermékek veretes publicisztikáiban.
Így adódik a kérdés: működik-e ez a jelenség kisebb léptékben, a saját személyes terünkben? A mindennapjainkban mennyire van jelen a poszt-valóság? Számít ez mostmár valamit is? A workshopon ezt a témát kritikailag feldolgozó spekulatív design koncepciókat fogunk tervezni és demózni.
2. Mesélő autók
Szekcióvezető: Bálint Gábor MA, formatervező művész és Kovács Róbert MA, formatervező művész. A Maform tervezői.
Az önvezető autók elterjedésével egyre több problémát okoz a gépi és az emberi vezetők közötti kommunikáció. A probléma forrása alapvetően az, hogy a gépi vezetők (önvezető autók) jelenleg nem alkalmazzák azokat a non-verbális, informális jelzéseket, amik az emberi vezetőket egyébként segítik a forgalmi helyzetek értelmezésében. Ilyen lehet például egy intés, a szemkontaktus, finom mozgások, amik valamilyen szándék kifejezésére vonatkoznak. A szekció témája a fenti problémák megoldására a non-verbális interakció vizsgálata az önvezető autók és a közlekedés emberi szereplői között.
3. Alternatív jövőképek
Szekcióvezető: Szilágyi András PhD, művészettörténész
Milyen etikai kérdések merülnek fel az új technológiai vívmányok terjedése kapcsán? Hogyan befolyásolják a jövőnket az autonóm rendszerek? Milyen hatással lesz társadalmunkra mesterséges intelligencia? Változik-e a valóságérzékelésünk a közösségi hírfeldolgozás elterjedésével? Többek között a fenti kérdésekre keressük a választ az alternatív jövőképek program keretei között.
4. Virtuális reprint
Szekcióvezetők: Gosztom András MA, grafikusművész, egyetemi adjunktus és Kathi Zsolt MA,
grafikusművész, a KREA oktatója
Gutenberg galaxisában az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése markáns nyomot hagyott: a printalapú kommunikációs eszközök mellett megjelentek a digitális információhordozók, melyek egyrészt forradalmasították a vizualitást, másrészt rideg érintőképernyőt húztak a felhasználó és a tartalom közé. A világ megismerése szinte pixelszám, memória, akkuidő és netkapcsolat kérdése lett. Hogyan férhető hozzá az összegyűjtött tudás, amikor lemerül az utolsó akku is? Egységesíteni lehet-e az online és az offline kommunikáció előnyeit? A virtuális megismeréshez használhatjuk-e majd egyszer az összes érzékszervünket? A műhelymunka során a fenti kérdések megválaszolásához segítségül hívjuk a vizuális kombinatorikát és a társművészetek és -tudományok aktuális eredményeit.
Prezentációk
A résztvevők a harmadik napon felvázolták a kutatás során feltárt problémákra választ adó, a saját témájukhoz kapcsolódó ötleteiket és megoldási koncepcióikat, amit egy időközi prezentáción mutatták be. Ez lehetőséget biztosított a csapatok számára, hogy reflektáljanak egymás munkájára.
A workshop záróprezentációja az 5. nap végén volt. Itt a négy szekció a saját témájához leginkább megfelelő előadási módot választotta. Így a 2. szekció vetített prezentációt tartott, az 1. és a 3. szekció egy interaktív körbevezetésen mutatta be konceptuális megoldásait, míg a 4. szekció egy multiszenzorális művészeti performansz keretei között mutatta be eredményeit.
