Design 35, könyv

Zsennyei Műhely – 1978–2013 A könyv a 35 éve működő Zsennyei Műhelyt, vagyis folyamatában közel három nemzedék szakmai felfogását és törekvését mutatja be

 

Szerzők: Dr Szilágyi B. András, Lelkes Péter DLA

Kiadó: Magyar Design Kulturális Alapitvány Budapest, 2014.

Zsennyei Műhely – 1978–2013
A könyv a 35 éve működő Zsennyei Műhelyt, vagyis folyamatában közel három nemzedék szakmai felfogását és törekvését mutatja be. A kötet egyszerre kísérli meg dokumentálni és reprezentálni a rendszerváltoztatás előtti hazai és kelet-európai formatervezés elméleti, gyakorlati és szakmai útkeresését, a tervezők kapcsolatrendszerét és munkálkodását, a politikai rendszerváltás éveit, valamint a jelenkort: a fiatal tervezői gondolkodást, a design értékeit és annak állandóságát.

Ajánlás

Ez a könyv, amit Ön a kezében tart, megkísérli dokumentálni és reprezentálni a rendszerváltoztatást megelőző évtizedekben folyó hazai és kelet-európai formatervezés elméleti és gyakorlati szakmai útkeresést, a tervezők kapcsolatrendszerét, a szocialista korszak tervezőinek munkálkodását, a politikai rendszerváltás éveit, s a jelenkort, benne a fiatal tervezői gondolkodást, a design értékeit és annak állandóságát.

Ahhoz, hogy megértsük ennek a hosszú folyamatnak valódi mélységét, fel kellett tárnunk a hetvenes évek szocialista politika és gazdaság összefüggéseit, annak változásait Kelet-Európában 1989-ig. A könyv a 35 éve működő Zsennyei Műhelyt, folyamatában közel három nemzedék szakmai felfogását és törekvését mutatja be.

 

  1. A Zsennyei Műhely születését és elméleti munkájának huszonhét évét
  2. Olaszliszkai Zsennyei Műhely elméletének és gyakorlatának három évét.
  3. A Nemzetközi Zsennyei Design Workshop tevékenységének öt évét.

Az 1970-es években a magyar formatervezők egy csoportjának elemző munkája fontos szerepet játszott a formatervezés helyének és szerepének tisztázásában. Az akkori néhány évtizedet megélt formatervezési szakterületnek nem volt még hazai művészettörténeti szakirodalma, elemzése és értékelése. A tervezők maguk fogalmazták meg, hogy a design milyen szerepet játszik a tárgy és környezetalakításban, a vizuális művészetek és a tudomány területén is. A hazai formatervezés meghatározó személyiségű tervezőművésze, Cserny József  javasolta, hogy a különböző nemzetiségi országok formatervezői lépjenek egymással kapcsolatba, s közösen alakítsák ki véleményüket a design elméleti és gyakorlati kérdéseiben. 1978-ban rendeztük meg az első Zsennyei Műhelyt egy előre megadott témával (design a művészetek rendszerében címmel), amelynek vitaindító tanulmányát Jancsó Miklós formatervező művész írta, ez elméleti alapja volt az első nemzetközi találkozónak. Az első nemzetközi találkozó résztvevői alapító tanácsot hoztak létre, melynek tagjai voltak: Cserny József, Jancsó Miklós és Lelkes Péter, szovjet részről Jevgenyij Rosenblum, Natalia Tyitova, Mark Konyik, a Kelet-Németország (NDK) részéről Horst Oehlke, és Rainer Grabovitz.

Az akkori szocialista országokból, így a messzi keletről érkező formatervezők számára Zsennye volt az egyetlen nemzetközi szakmai információs csatorna. A Műhely katalizátor szerepet töltött be a különböző régiókból érkező formatervezők, képzőművészek, építészek és teoretikusok számára. Az egykori Szovjetunió 16 köztársaságának formatervezői, akik tudtak egymásról, de otthon nem találkozhattak, a Műhely égisze alatt mertek egymással szabadon eszmét cserélni. Ezek a beszélgetések nemcsak szakmai kérdésekről szóltak, hanem gyakran társadalmi problémák is terítékre kerültek. A Zsennyei Műhely igyekezett a tervezői gyakorlat és szakelmélet szintjén maradni, de maga Zsennye közel volt a vasfüggönyhöz, mely felett a szabadság fuvallata is érződött. A Műhely nem vállalt ugyan politikai szerepet, de akaratlanul is politikai szelepként működött.

A nyolcvanas évek közepétől a nyugat-európai országok tervezőinek érdeklődése révén már Ausztriából, Finnországból, Angliából, Izraelből, Svédországból és más országokból is fogadtunk résztvevőket.

A Műhely mindig nyitott volt a társművészetek, a tudományok és a világ felé, meghatározó vonulata volt a környezetvédelem kérdése, s az ökológia, amit az alapító okirat is tanúsít.

A Zsennyei Műhely karaktere, munkaformája

A Műhely indulásának első éveiben gyakran szegezték a szervezőknek azt a kérdést: Elméleti vagy gyakorlati fórum a Zsennyei Műhely?  Ebben a kérdésben – ha nem is nyíltan –, de benne foglaltatott az is, ha elméleti, akkor talán helyesebb lenne teoretikus szakemberekre, művészettörténészekre bízni, hiszen a formatervezők – köztudomásúan – csak a tervező műhelyeikben vannak otthon. A hazai designtörténeti szakirodalom hiánya késztetett bennünket arra, hogy magunk tárjuk fel a design ismereteit, annak lényegét és értelmezését a gyakorlati területen. A formatervezés gyakorlata nem volt központi témája a Műhelynek – a mi értelmezésünk szerint ugyanis - a formatervezők tevékenysége, mozgása a társadalomban, a gazdaságban és a kultúrában mind a tervezői gyakorlatban merül fel.

A designnal kapcsolatban minderről beszéltünk, és megkíséreltük általánosítani, fogalmi szintre emelni a megbúvó tendenciákat, s akkor már az elmélet szintjén voltunk. Úgy véltük, hogy a művészeti és tudományos gondolkodásban az általánosításoknak kettős jellegét, vagyis a tárgy – jelen esetben a design – lényeges mozzanatait kell helyesen tükröznie, s fogalmi szintre emelnie, másrészt mindennek a gyakorlatra kell irányulnia. A Műhely munkaformája ezt a célt szolgálta. Egy héten át átlagosan harmincöt-negyven különböző nemzetiségű tervező, majd meghívott teoretikus foglalkozott egy témával, amelyet az előző évi Műhely résztvevői közösen ajánlottak. Így ezek a témák tükrözték a design gyakorlatából adódó mindenkori aktuális elméleti, de egyben társadalmi problémákat is.

A Műhely munkanapjain előadások hangzottak el, ezeket viták követték, a résztvevők bemutatták munkájukat, életüket és országaik jellegzetességeit.

A Zsennyei Műhelyről számos publikáció jelent meg itthon és külföldön, ezek közül legjelentősebbek Magyarországon az 1987-ben és az 1996-ban megjelent könyveink, amelyek kimerítőbb és átfogóbb tartalmi információt adnak.

Az 1989-től Európában végbement politikai változások átformálták a volt szocialista országok politikai gazdasági és társadalmi rendszerét. A rendszerváltoztatással együtt szembesülnünk kellett a hazai ipar leépülésével, amely korábban a formatervezés létének, a tervezők megélhetésének feltételeit biztosította, emiatt a Zsennyei Műhely szerepe és munkája is átalakult.

1993-tól a Műhely kiegészült az egyetemek hallgatóival – Demjén Imre tervezőművész vezetésével önállóan szerveződött meg, a Diák Zsennyei Műhely néven (DZSEM), amely tíz évig élt tovább. Ezek a rendezvények hasonló szellemben folytak, kifejezve a fiatalok gondolkodását, de egyre több gyakorlati programot felvállalva, kísérletező munkát végeztek, ami a művészeti egyetemi képzés kiegészítését is jelentette.

Zsennyei Nemzetközi Design Workshop (Olaszliszka) 2005–2007

Néhány évvel később a kutatóegyetemekké formálódott műszaki és művészeti egyetemek programjaihoz igazodva a Zsennyei Műhely Olaszliszkán kapott új lendületet, melyet nagymértékben segített a település vezetése.

2004-ben Csiki Tibor szobrászművész emlékére állított szobor avatásán résztvevő Cserny Józsefet a településen található történelmi kulturális és tárgyi emlékek ébresztették rá, hogy ez a térség korábban meghatározó szerepet töltött be az ország kereskedelmi, kulturális és szellemi életében.

Úgy vélte, hogy az egykori szellemi közösséget keltsük életre, folytassuk a Zsennyei Műhelyt az egyetemi kutatómunkához kapcsolódóan, mai szóhasználattal élve szervezzünk workshopokat. A 2005–2007-ben megtartott rendezvényeken már részt vettek a művészeti és műszaki egyetemek hallgatói, sőt a szervezésben és a rendezésben is komoly szerepet vállaltak.

Programok: Szekciók

Turizmus és szabadidő
A község kulturális és természeti turizmus programjához csatlakozó szekció. Olaszliszka teljes külső területe, az erdőterületekkel kultur-táj, a természeti elemek dominanciájával.

Traktér
A szekció célja a falu kulturális arculatának kutatása és a jövőbeni lehetséges komplex képének újrainterpretálása. A falu majd ezer éves történetének elemzése a hely különlegességeit, jellegzetes motívumait fedte fel a tervezés számára. A római katolikus templom homlokzatán található, a térség szellemi múltjára utaló címer utalt a község történelmi szerepére, ennek következtében új arculatának megtervezésére.

Faluközpont
A szekció célja  a faluközpont funkcionális integrálása a falu és a régió meglévő kulturális, építészeti struktúrájába. Olaszliszka sajátságos földrajzi helyzetéből fakadóan különleges helyet foglal el a térségben. A község tervei szerint a közeljövőben egy új faluközpont létesül.

A régió tárgyai és a környezet.

A Faluban és a környékén fellelhető manufaktúrák, kézművesek tárgyi kultúrájának megismerése, a lehetőségek feltárása volt a szekció célja.

Zsennyei Nemzetközi Design Workshop 2008–2012 (Zsennyei Műhely)

A Műhely 2008-tól ismét a Zsennyei Alkotóházban kapott helyet, melynek résztvevői hazai és külföldi tervezők, és egyre nagyobb számban egyetemi hallgatók. Vezetője Zalavári József. Az évenként egy-egy hétig tartó közös munkát dokumentálva a Design Hét rendezvények keretében mutattuk be.

Kijelölt fő kutatási területek voltak:

1. Design és kézművesség, design és iparművészet 

           - Tárgytörténeti, tárgy helytörténeti kutatás, nemzetiség történeti kutatás

           - régi és új működési funkciók összekapcsolása

           - a tárgy regionális kulturális helyként való fejlesztése 

2. Design és művészet

            - design és képzőművészet kapcsolata

            - design mint alkalmazott tudás és a szabad művészetek

            - forma és funkció, a szabad forma és a szabad funkciók

3. Designer és a mérnök  

            - a design és a mérnök szakmai kapcsolata

            - a designer és a mérnök kapcsolatának történeti elemzése

            - a technika és a tudomány szerepe a designer munkájában

            - kutatás és alkalmazás

4. Design és a környezet 

            - tárgyak, emberek és a környezet viszonya

            - forma, anyag, funkció kapcsolata

            - formák, struktúrák és hálózatok

            - ökodesign és ökonómikus design

5. Design és kultúra, a design filozófiája  

            - a design filozófiai kérdései

            - a természetes és mesterséges környezet mint egység

            - célok és tárgyak

            - tárgy és ember viszonya

6.Globális-lokális-glokális

            - globális és lokális tervezés

            - hagyományok

            - önismeret

            - nemzeti karakter

7. A design kastély

            - a múlt és jelen találkozása, hipotetikus felelevenedése

A Zsennyei Műhely vallja, hogy a design integráló szerepet tölt be a művészet tág területén, évenként várja mindazokat, akik nyitottak a tudomány, a design és a társművészetek befogadására.

Lelkes Péter


 

2016-March-08 17:19