Design Workshop 2005.

Olaszliszkai, 2005. Design Workshop

 

Cserny Józseffel készített interjú

 

Cserny Józseffel készített interjú írott változata


Az Olaszliszkai Nemzetközi Design Workshop létrejöttét megelőzően 2004-ben Csiky Tibor szobrászművész emlékszobrát avattunk itt Olaszliszkán, a településen elsétáltam a katolikus templom előtt, ahol megláttam a bejáratánál egy csodálatos címert, felirattal: 1634-ben az eperjesi szabadkőműves páholy építette. Ott vannak a magyar nevek, Mészáros, Galambos, Miskolci, Szolnoki. Amikor ezt megláttam, elgondolkodtatott, mert a szakmám szimbólumait viseli. Ismerek egy ugyanilyen címert Sopronból, ott is letelepedett a design. André Szirák sírköve Sopronban van, ugyanilyen címer van rajta, de későbbi, 1682-es. Tehát ez a két szakmacímer ismerhető az országban eddig. Az angolok csak 1719-ben használnak ilyen jellegű címereket először, tehát sokkal később. Ez a címer spirituálisan hatott rám, s akkor derült ki, hogy itt más is van. Kazinczy ebben a térségben élt, aki a Magyar Tudós Társaságot alapította, nagy symposion-szervező. – Én a Symposion Társaság vezetője vagyok és elnöke Budapesten. -  Ez egy nagyon régi társaság, Nagybányától működik a modern szakasza, de 2500 éves a görög szakasza. Kerestünk symposion vonatkozást, kiderült, hogy Olaszliszkán is van ilyen. Ez egy romos állapotban lévő pálos kolostor, a Traktér nevet viseli. Valamikor traktáló tér vendéglátóhely is volt, tehát symposion szerepet töltött be. Mi pedig a fundáló mesterek vagyunk hagyományosan. Modernizáltunk, a design, ’designo’ kijelölést jelent. Workshop: az Európai Unióba léptünk, az angol megnevezést használjuk, de nem jelent mást, mint kifundálást, kitalálást, tehát fundáló mestert. Ha azt mondom, hogy a fundálók itt vannak Olaszliszkán és megnézték a Traktért, akkor ezeket a régi vonatkozásokat jelöljük. Kossuth Lajos a legenda szerint itt született, Wéber András postamester volt a nagyapja. A Traktérben Petőfi, Kazinczy, Kossuth is, megfordult. Miamiban a Lippo Vanni 1340 körüli szárnyas oltárán (Lowe Art Gallery) van egy Szent Erzsébet kép, nagyon jó lenne, ha ilyen vonatkozások lennének, mert az az érzésünk a rózsajeleket tapasztalva, a temetőben mindenütt, hogy a rózsalegendához köze van Olaszliszkának. II. András telepíti ide a velenceieket és IV. Béla pedig a franciákat. Tehát valami titok lappang és a rózsa a titok jele. Nem véletlenül van Sárospatakon a Sub-rosa terem. Az érdekesség az, hogy később Comenius Angliából jön ide, aki a másik alapító. Tehát kiderült, hogy egy spirituális centrumot találtunk, ráadásul geometriailag is a központja ennek a térségnek, Sátoraljaújhely, Tokaj és Abaújszántó geometriájában. Ebben voltam én a szervezőmester, mivel egy nagy betegségből gyógyultam meg, az egyik szememet elvesztettem. Tehát van egy érzékenységem a designon túl ezekre a ma spirituálisnak nevezett dolgokra. A da Vinci-kód című sikerkönyv elbújhat az olaszliszkai hagyományok és a térség mellett. Erre jelentős idegenforgalmat lehetne szervezni, aminek design vonatkozásai a híd, víziút, borturizmus, itt találkozik az alföld a hegyekkel, tehát ez maga a paradicsom. Mi a jelképeket próbáltuk megjeleníteni a tervezési feladatokba. Kazinczy nem véletlenség, ugyanis amikor a nyelvről beszélünk, egy mélyebb jelentésről, szimbólumrendszerről is szó van. Azért tudunk egymással beszélni, és azért érti Magyarországon mindenki, hogy mit mondunk, mert már régen megjegyezték az őseink a szavak jelentését. Ugyanígy van a formának nyelve, és minden gesztusnak. Arra figyelünk oda, hogy a szimbólumrendszernek, amit itt kinyitunk, legyen jelentősége. Például lehetne rózsafesztivált, lézer show-t rendezni a rózsára vonatkozó konkrét visszacsatolásokkal. Itt háromféle temető van: egy zsidótemető, egy református-katolikus és még fekszenek görög katolikusok is. A régebbi sírköveken mindenütt visszaköszön a címerrózsa, a Traktér rózsája. Tehát az összes felekezet használta ezt. A legenda szerint Szent Erzsébet édesapja keresztes vitéz volt, levelezett Assziszi Szent Ferenccel. Szent Domonkosról is tudott, azért vannak a képen együtt ábrázolva. Ők egy „békemozgalmat” indítottak el, mert nagyon sokat vesztett Európa a keresztes háborúkkal, teljesen kivérzett, tönkrement. Ez vezetett a vallásháborúkba, ez gyengítette le ezt a térséget, és ezért robbant itt ki az éhséglázadás. Ennek lett később következménye a kuruc szabadságharc.

Mi csak ismerkedni jöttünk ide, de azon túlszaladtunk, később akartunk fotósokat bekapcsolni, de itt mindenki hozott digitális fényképezőgépet, így fantasztikus dokumentáció született. Találkoztunk a helybéli Kovács Jóska bácsival, ő írta az Olaszliszka című könyvet, tehát valójában már rég megtörtént az összekapcsolódás, csak egymást erősítjük. Ez a történet arról szól, hogy egy halk hang elkezd erősödni, majd lépésről lépésre haladunk.”

Olaszliszka, 2005.

 

2016-March-08 16:37