Események

Zsennyei Műhely 1978-2013

Design Terminál 2013. a kiállítás dokumentálja és reprezentálja a múlt évtizedekben folyó szakmai útkeresést, kapcsolatrendszert, egy elmúlt korszak tervezőinek munkálkodását, rendszerváltás éveit, s a jelenkort.

   Lelkes Péter tervezőművész a MMA rendes tagja

 

 

 

 

 

 

Ez a kiállítás, ami Önök előtt látható, dokumentálja és reprezentálja a múlt évtizedekben folyó szakmai útkeresést, kapcsolatrendszert, egy elmúlt korszak tervezőinek munkálkodását, a politikai rendszerváltás éveit, s a jelenkort, benne a fiatal tervezői gondolkodást a design értékeinek állandóságát. A képernyőn a tervezőművészet reprezentánsai, mintegy 300 résztvevő névsora olvasható.

Ez a kiállítás az egymásra épülő két nemzedék szakmai felfogását és törekvését mutatja be négy szakaszban

1.A Zsennyei Műhely születése és közel 23 éve.

2. A Diák Zsennyei Műhely (DZSEM) időszaka öt éve.

3. Olaszliszka három éve.

4. A Nemzetközi Zsennyei Design Workshop öt éve.

A múltra visszatekintve, fontosnak tartom kiemelni, hogy a 70-es években a magyar formatervezők egy csoportjának elemző munkája fontos szerepet játszott a formatervezés helyének és szerepének tisztázásában. Az akkor néhány évtizedet megélt új tervezőművészeti szakterületnek nem volt még hazai művészettörténeti szakirodalma, elemzése és értékelése. A tervezők maguk fogalmazták meg, hogy a design milyen szerepet játszik a vizuális művészetek területén. Cserny József kollégánk javasolta, hogy a különböző nemzetiségi országok formatervezői lépjenek egymással kapcsolatba, s közösen alakítsák ki véleményüket a design elméleti és gyakorlati kérdéseiben. 1978-ban rendeztük meg az első Zsennyei Műhelyt egy megadott témában (design a  művészetek rendszerében) amelynek vitaindító tanulmányát Jancsó Miklós kollegánk írta. Az ő kezdeményezésével jött létre a Zsennyei Műhely, melynek tagjai: Jancsó Miklós, Cserny József, Demjén Imre, Kelemen József, s jómagam voltunk. Az akkori szocialista országokból, így a messzi keletről érkezők számára Zsennye jelentette a szakmai információs csatornát. A Műhely tehát katalizátor szerepet töltött be, a különböző régiókból érkező formatervezők, képzőművészek, építészek és teoretikusok számára, akik itt találkoztak. Az egykori Szovjetunió 16 köztársaságának formatervezői, akik otthon jóformán nem látták egymást, a Műhely égisze alatt tudtak, s mertek egymással elbeszélgetni, s ezek a beszélgetések nem csak szakmai kérdésekről szóltak, hanem gyakran társadalmi problémák is terítékre kerültek. Zsennyei Műhely közel volt a vasfüggönyhöz, mely felett a szabadság fuvallata is érződött. A Műhely nem vállalt politikai szerepet, de akaratlanul is politikai szelepként működött. A Zsennyei Műhely nyitott volt a társművészetek és tudományok, a világ felé, meghatározó vonulata volt a környezetvédelem kérdése, s az ökológia, amit az alapító okirat is tanúsít.

A Zsennyei Műhely karaktere, munkaformája

A Műhely indulásának első éveiben gyakran szegezték nekünk azt a kérdést, elméleti vagy gyakorlati fórum a Zsennyei Műhely?  E kérdésben - ha nem is nyíltan - de benne foglaltatott az is, hogy ha elméleti, akkor talán helyesebb lenne teoretikus szakembereket, művészettörténészeket hívni, hiszen a formatervezők - köztudomásúan - csak a műhelyeikben vannak otthon. Úgy véltük, hogy az első tíz évben sikerült átvágnunk ezt a „gordiuszi csomót”. Zsennyén a formatervezői kapcsolat kapcsán felmerülő szakelméleti kérdésekkel foglalkoztunk. A formatervezés gyakorlata nem volt központi témája a Műhelynek - a mi értelmezésünk szerint, a formatervezők tevékenysége, mozgása a társadalomban, a gazdaságban és a kultúrában – hatékonysága, vagy akár a hatástalansága mind a tervezői gyakorlatban merül fel. De ha minderről beszéltünk és megkíséreltük általánosítani, fogalmi szintre emelni a megbúvó tendenciákat, akkor már az elmélet szintjén voltunk. A művészeti és tudományos gondolkodásban az általánosításoknak kettős jellege van: egyrészt az illető tárgy - jelen esetben a design - lényeges mozzanatait kell helyesen tükröznie, s fogalmi szintre emelnie - másrészt mindennek a gyakorlatra kell irányulnia, ezt kell elősegítenie. A Műhely munkaformája ezt a célt szolgálta. Egy héten át átlagosan harmincöt-negyven különböző nemzetiségű tervező, majd teoretikus foglalkozott egy témával, amelyet az előző évi Műhely résztvevői közösen ajánlottak. Így a témák tükrözték a design gyakorlatát érintő, mindenkori aktuális társadalmi problémákat. A Műhely munkanapjain előadások hangoztak el, ezeket viták követték,, a résztvevők bemutatták munkájukat, életüket és országaik jellegzetességeit. De maradt idő sétákra, beszélgetésekre, kikapcsolódásra, közös kreatív játékra is. A nyolcvanas évek közepétől a nyugat-európai országok tervezőinek érdeklődése révén Ausztriából, Finnországból, Angliából, Izraelből, Svédországból stb. fogadtunk résztvevőket.  A Zsennyei Műhely munkájáról számos publikáció jelent meg itthon és külföldön, ezek közül az 1987-ben és az 1996-ban megjelent könyveink adnak kimerítő, tartalmi információt. Az 1989-től, Európában végbement változások átformálták a szocialista országok politikai és társadalmi rendszerét, a Zsennyei Műhely formája is átalakult.

DZSEM

A Műhely kiegészült az egyetemek hallgatóival - Demjén Imre vezetésével önállóan szerveződött meg -,Diák Zsennyei Műhely néven (DZSEM), amely öt évig élt tovább. Ezek a rendezvények hasonló szellemben folytak, kifejezve a fiatalok gondolkodását, de egyre több gyakorlati programot felvállalva, kísérletező munkát végeztek.

Zsennyei Nemzetközi Design Workshop  (Olaszliszka) 2005-2007

Néhány év kihagyás után a kutatóegyetemekké formálódott műszaki és művészeti egyetemek programjaihoz igazodva a Zsennyei Műhely Olaszliszkán kapott új lendületet. 2005-ben Csiki Tibor emlékére állított szobor avatásán résztvevő Cserny Józsefet a településen található tárgyi emlékek ébresztették rá, hogy ez a térség korábban meghatározó szerepet töltött be az ország szellemi életében. Úgy vélte, hogy az egykori szellemi közösséget keltsük életre, és folytassuk a Zsennyei Műhelyt az egyetemi kutatómunkához kapcsolódóan szervezzünk mai szóhasználattal élve workshopokat. A 2005-ben megtartott első rendezvénybe bekapcsolódtak a művészeti és műszaki egyetem hallgatói, sőt a szervezésben és a rendezésben is komoly szerepet vállaltak.

Programok: Szekciók

Turizmus-és-szabadidő
A község kulturális és természeti turizmus programjához csatlakozó szekció. Olaszliszka teljes külső területe, az erdőterületekkel kultur-táj, a természeti elemek dominanciájával.

Traktér

A szekció célja a falu kulturális arculatának kutatása és a jövőbeni lehetséges komplex képének újrainterpretálása. A falu majd ezeréves történetének elemzése, a hely különlegességeit, jellegzetes motívumait fedte fel. A templom története, szimbolikája, a címere alkalmas a község arculatának fejlesztésére.

Faluközpont
A szekció célja a faluközpont funkcionális integrálása a falu és a régió meglévő kulturális, építészeti struktúrájába. Olaszliszka sajátságos földrajzi helyzetéből fakadóan különleges helyet foglal el a térségben. A község tervei szerint a közeljövőben egy új faluközpont létesül.

Regionális-termékfejlesztés
A régió tárgyai és a környezet. A Faluban és a környékén fellelhető manufaktúrák, kézművesek tárgyi kultúrájának megismerése, a lehetőségek feltárása a szekció célja.

Zsennyei Nemzetközi Design Workshop 2008-2012 (Zsennye)

A Műhely 2008-tól ismét a Zsennyei Alkotóházban kapott helyet, melynek résztvevői hazai és külföldi tervezők, egyre nagyobb számban egyetemi hallgatók. Vezetője Zalavári József. Az egy-egy hétig tartó közös munkát dokumentálva a Design Hét rendezvények keretében mutattuk be. A kiállításon látható tablók öt év munkáját reprezentálják.

A kijelölt fő kutatási területek

1.Design és kézművesség, design és iparművészet 

         - Tárgytörténeti, tárgy helytörténeti kutatás, nemzetiség történeti kutatás

         - régi és új működési funkciók összekapcsolása

         - a tárgy regionális kulturális helyként való fejlesztése       

2. Design és művészet

            - design és képzőművészet kapcsolata

            - design mint alkalmazott tudás és a szabad művészetek

            - forma és funkció, a szabad forma és a szabad funkciók

3. Designer és a mérnök  

             - a design és a mérnök szakmai kapcsolata

            - a designer és a mérnök kapcsolatának történeti elemzése

            - a technika és a tudomány szerepe a designer munkájában

            - kutatás és alkalmazás

4. Design és a környezet 

            - tárgyak, emberek és a környezet viszonya

             - forma, anyag, funkció kapcsolata

            - formák, struktúrák és hálózatok

            - ökodesign és ökonómikus design

5. Design és kultúra, a design filozofiája  

             - a design filozofiai kérdései

             - a természetes és mesterséges környezet mint egység

             - célok és tárgyak

             - tárgy és ember viszonya

6.Globális-lokális-glokális

           - globális és lokális tervezés

           - hagyományok

           - önismeret

            - nemzeti karakter

A Magyar Design Kulturális Alapítvány szervezésében a Zsennyei Műhely éves rendezvényei elsősorban NKA támogatással jöhettek létre.

Az itt látható kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának segítségével valósult meg.